Környezeti elemek
Levegő:
A légkör szerkezete:
- troposzféra (0-10 km)
- sztratoszféra (10-50 km)
- mezoszféra (50-80 km)
- termoszféra (80-500 km)
- exoszféra (500 km felett)
- ionoszféra (500 km felett)
- magnetoszféra (500 km felett
A légszennyezés folyamata:
1.) Emisszió:
kibocsájtás helyénél mért mérgező anyag koncentráció
2.) Transzmisszió:
légszennyező anyag elkeveredése, szállítódása a szél által
3.) Immisszió:
földközelben vagy légzőmagasságban mért szennyező anyag koncentráció
Egészségügyi határértékek:
A tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz és, amelyet az emberi egészség védése érdekében meghatározott módon és időn belül be kell tartani
Tájékoztatási küszöbérték:
A légszennyezettség egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosság figyelmeztetése
Riasztási küszöbérték:
A légszennyezettég azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, amelynél azonnali beavatkozást kell tenni
Ökológiai határérték:
A légszennyezettség azon szintje, amely túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat.
Talaj:
A talaj a földkéreg legfelső termékeny rétege, mely része a bioszférának, termelő jelentőségű, nemzeti kincsünk, vizet és tápanyagot biztosít a növények számára, az alapkőzet mállása képződik, valamint a kémiai és biológiai folyamatok helye. A talaj háromfázisú polidiszperz rendszer, mely mindhárom halmazállapotot tartalmazza, például, szilárd, folyékony és gáz. A talaj kialakulhat fizikai aprózódással, kémiai mállással vagy biológiai bomlással.Magyarország jelentősebb talajtípusai:
- Csernozjom talajok
- Barna erdőtalajok
- Réti talajok
- Homoktalajok (váztalajok)
- Szikes talajok
- Váztalajok
- Sötét színű litomorf (kőzethatású) erdőtalajok
- Láptalajok
- Öntés- és lejtőhordalék- talajok
Talajképző tényezők:
- a talaj kialakulását befolyásoló tényezők
- talajképző kőzet (magmás, üledékes, metomorf)
- éghajlati viszonyok (hőmérséklet, csapadék, szél)
- domborzati viszonyok (vizek mozgásának iránya)
- biológiai viszonyok (megtelepedett élőlények életfolyamatai)
- talajok kora
- ember talajalakító tevékenysége (antropogén hatása)
Talajban lejátszódó anyag- és energiaátalakulási folyamatok:
- mállás
- humuszosodás
- kilúgozás
- agyagosodás
- agyagbemosódás
- szologyosodás
- kovásványosodás
- glejesedés
- szikesedés
- láposodás
Talajminták, talajmintavétel:
- talajszelvény fogalma (a talaj függőleges irányú metszete, amelyben rendszerint négy alapvető szint különíthető el)
- talajmintavétel (pl.: pontminta, átlagminta)
- átlagminta (átlósan vagy keresztben veszik, pontminták átlaga, tömege: 0,5 kg)
Talajok fizikai tulajdonságai:
- szemcseösszetétel
- talajszerkezet
- mechanikai sajátosságok:
- higroszkóposság
- arany-féle kötöttség
- kapilláris vízemelő képesség
- talaj szövete (textura)
- talaj szerkezete (morzsás, rögös, szemcsés, oszlopos, lemezes)
Talajok kémiai tulajdonságai:
- szín
- kémhatás
- caCO3 tartalom
- szódalúgosság
- a talajvízben oldható összes sótartalom
- hidrolitos savanyúság
- kicserélődési savanyúság
- adszorbciós kapacitás
- telítettség
- telítetlenség
Víz:
A bolygónk 70%-át víz borítja. A víz négy fő tulajdonsága van: fizikai, kémiai, biológiai és bakterológiai. Ezeket közös néven vízminőségnek nevezzük.Fizikai tulajdonságai:
- szín
- szag
- íz
- halmazállapot
- lebegőanyagtartalom
- zavarosság
- hőmérséklet
- határfelületi feszültség
Kémiai tulajdonságai:
- oldott sók (Na+, K+, Mg2+, Ca2+)
- oldott gázok (Cl2, H2S, H2, O2)
- egyéb jellemzők (pH, EC, KOI, KOIps, TOC)
Biológiai tulajdonságai:
- halobitás (szervetlen anyag tartalom)
- trofitás (szerves anyag tartalom)
- szaprobitás (szerves anyag lebontó képesség)
- toxicitás (mérgezőképesség)
- trofitás>szaprobitás (eutrofizáció)
Bakterológiai tulajdonságai:
- colibaktériumszám
- algaszám
- 1 coli 100 cm3 (kiváló víz)
- 1 coli 10 cm3 (tűrhető víz)
- 1 coli 1 cm3 (rossz víz)
- 1 coli 0,1 cm3 (szennyezett víz)